Hearthache

  ... Most itt ülök otthon, teljes magányban, és azon gondolkodom, hogy vajon ők most éppen mit csinálhatnak. Ottvannak mind Balatonon és élvezik a nyarukat. Elhívott mindenkit, mindenkit szinte aki közeláll hozzám, és én itthon maradtam, mégpedig azért, mert megbíztam másokban.
   Persze hogy sokmindenkinek beszéltem sokmindenről, de elvártam volna, hogy ne ezüst tálcán nyujtsák oda mindenkinek csemegézni a dolgokat. És most azért haragszanak rám, mert beszéltem másoknak, vagy mert nem tudom milyen utolsó embereknek tartom őket. Hmm: Ehhez idevág egy sor: Sok bennem a hiba, ha kevés benned a szeretet. Nemhiszem hogy sokmindenki olvasta azt a könyvet amiben ez volt, de körbeirva annyit jelent, hogyha valakit szeretünk, akkor még a hatalmas hibái, és bakiai is eltörpülnek, de ha valakit nem kedvelünk, nem is akarjuk kedvelni, akkor az ő hibáit hamarabb észrevesszük. Erre remek példa az, amikor egy ismerősöm elmesélte, hogy körbeültek egy partiban, és arról kellett jó és rossz tulajdonságokat mondani aki a kör közepén ül. Pont úgy esett a választás, hogy a két jellemző között ott volt egy olyan aki közel áll hozzá és szereti, és egy olyan is, aki utálja. Míg az aki szerette, azon gondolkozott, hogy mi rosszat mondhatna róla, aki utálta, meg azon gondolkozott, hogy mi jót mondhatna. Az ember nehezebben veszi észre annak a hibáját akit szeret, vagy észreveszi, csak nem akar róla tudomást venni. Ha belegondolok hogy hány emberról hallottam már rosszat eddig, és hánynak bocsájtottam meg, és hányszor éreztem úgy hogy mégis énvagyok a hibás... Hányszor kuncsorogtam vissza magam néhány jó szóért, amikor pont hogy nem nekem kellett volna. Gábornak tegnap elmondtam: Az a szerencséje, hogy nem vagyok haragtartó, és ha valaki emberszámba vesz azzal, hogy bocsánatot kér, akkor én nemtudok nem megbocsátani neki. :-/ (Mondjuk azis igaz, hogy egy szóval nemkért bocsánatot, de még azt se mondta hogy sajnálja, mindegy, ez nem az ő müfaja, nemmondja ki, de én tudom hogy belül nem igy akarta az egészet.)
 Ha az ember folyton csak haragban van a másikkal, akkor egy csomó olyan dologról marad le, amit sem az idő, sem mások nem adnak vissza, és énis most ettől szenvedek :S. Lehetnék máshol, a barátaimmal, és önfeledten élvezhetném a nyaram első hetét, ha nem biztam volna meg mindenkiben, és nem járt volna el a szám. Mostmár csak az jár a fejemben, hogyha nekem lenne nyaralóm....